Biztosan ismered a mondást: az öndicséret büdös. Az öndicséret gyalázat. Nem illik a saját teljesítményünkre semmi pozitívat mondani, mert az „beképzeltség”.
Hát Floridában ezt bizony nem így gondolják!
A múltkor már szó esett arról, hogy mit tanulhatunk a napfényes Floridától, ahol nemrég alkalmam volt ismét hosszabb időt képzésen tölteni. A személyzet elkötelezettségének, lelkesedésének biztosítására használt módszerek mellett egy másik fontos tanulság a büszkeséggel, sőt a PR-ral is kapcsolatos.
Mert itt aztán nem az a szlogen, hogy „öndicséret gyalázat”. Hanem talán inkább:
Csak semmi álszerénység!
Magyarországról érkezve feltűnő, hogy ezek az emberek több mindenre nagyon büszkék. A kertek udvarán ott a csillagsávos lobogó, amit önként felhúznak, hadd hirdesse a helyet, az „országmárkát” – akár saját maguknak is!
De nem csupán úgy általában az Egyesült Államokra, hanem külön a saját államukra is büszkeséggel hivatkoznak. Nagyon érdekes, cseppet sem konzervatív rendszámtáblák hirdetik az autókon Florida hivatalos becenevét: „the sunshine state”, vagyis a Napfény Állama.
A büszkeség és a jó PR jelei itt mindenhol tapasztalhatóak
És hogyan állunk mi a büszkeséggel?
Néha megkérdem az embereket itthon: mire büszkék? És bizony sokszor hosszan elgondolkodnak…és valahogy csak nem jön a válasz.
Tán nem is olyan sok mindenre vagyunk mi büszkék itthon. Kicsit idegen, sőt talán ijesztő is számunkra ez az érzés. Ódzkodunk a szótól, félünk a fogalomtól, pedig csak utána kellene nézni, hogy miről is van szó valójában.
A WikiSzótár.hu oldalon ezt írja a büszke emberről: „öntudatos (személy), aki tisztában van saját értékével, érdemeivel, és ezért öröm tölti el”.
Hát hol itt a probléma?! Sehol. Mert ha valós értéken, érdemen alapul az érzés, akkor keresve sem találni benne semmi rosszat.
Továbbá a büszkeség mint főnév a szótár szerint nem más, mint „önmagunk értékének tudása. Bizonyosság abban, hogy magunkban vagy társainkkal együtt képesek vagyunk jó hatásokat okozni, célokat elérni.
Diadalmas érzés, amit az ember önmagába vetett hite, bizonyossága és a saját, magas szintű jóra törekvésének ideáljaihoz való igazodása tart fenn. Ez olyan önbecsülés, amit a csoportban betöltött szerep vagy az elért eredmény igazol vissza.”
Ez is egyenesen kívánatos, roppant pozitív dolog. Sokkal több kellene belőle – a személyzetkezelés, csapatépítés területén is.
Mennyire büszkék ránk a munkavállalóink?
Ha ránézünk az itthoni helyzetre, azt látjuk, hogy – miközben mindenféle eszközzel, sokszor szinte kétségbeesetten küzdünk a munkavállalókért –, nagyon kevés alkalmazottat tölt el valódi büszkeséggel, hogy valakihez tartozik. Holott ez lehetne a legerősebb kötelék a cég és a munkavállaló, a csapat és a csapattagok között.
Mi szükséges hozzá? Folyamatosan kommunikálni kellene a cég eredményeit. Nem csupán kifelé, az ügyfelek felé, hanem befelé is folyamatos PR-tevékenységet kellene folytatni.
Annál is inkább, mert ez nálunk sem teljesen ismeretlen gyakorlat. Év végén a vezető sok cégnél meghívja egy kis összejövetelre a csapatot, és számadás történik. Sőt, a jobb helyeken azt is megvizsgálják, hogy haladtak-e a céljaik felé, és mit értek el abból, amit január elején kitűztek.
Hát mit szólhatunk ehhez? Persze: tök jó! De nem elég.
Mert egy évben egyszer a gyereknek se elég elmondani, hogy mit várunk tőle, és hogy mennyire büszkék vagyunk rá, ha teljesítette az elvárást. A családban ezt legalább naponta ismételni kell, hogy a légkör részévé váljon, és természetes legyen.
Ugyanígy a cégben is folyamatos figyelmet kell fordítani a jó belső PR-ra, kiaknázva az ebben rejlő potenciált, erőforrásokat. Hogy miért? Mert a büszke munkatársak sokkal lojálisabbak. Sokkal nehezebben hagyják el a céget, amelyre felnéznek, és sokkal keményebben dolgoznak egy ilyen csapatért.
Ennek ellenére kevés az olyan vezető nálunk, akik igazán látná a büszkeség és a belső PR fontosságát. Azt, hogy a fluktuáció legyőzéséhez és hosszú távon lojális munkatársak biztosításához elsősorban két dolog kell: a célok világos tudata és az elért eredmények ismerete, amit a folyamatos belső kommunikáció tesz lehetővé.
Ahogyan épp az előbb megfogalmaztam egy lelkes ifjú hölgynek, aki interjúztattam, mert hozzánk szeretne jönni dolgozni: akik csak munkahelyet akarnak, azok nálunk, a Performiánál nem maradnak meg.
Méghozzá nem egyébért, hanem mert nekünk nem kisebb célunk van, mint valóban megváltoztatniMagyarországot azzal, hogy szerethető céget hozunk létre – mind a saját házunk táján, mind az ügyfeleinknél. Olyan céget, ahova az emberek szívesen járnak be.
Ezért a célért dolgozunk, és erre bizony büszkék is vagyunk!
